Zrt. alapítás

Alapítson zrt-t irodánk segítségével:

• Átfutási idő: okiratok elkészítése és cégbírósági beadás 2 munkanapon belül, garantált cégbejegyzés 1 munkaóra alatt (szerződésminta alkalmazása esetén)
  
• Költségvonzat: 60 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj és 15 000 Ft illeték
• A cégalapítás konkrét menete: lsd. az eljárás lépései menüpont alatt
  

Zrt.

Ezen társasági formát nagybefektetőknek ajánljuk, többek között azért, mivel az induláshoz szükséges alaptőke nagysága is jóval nagyobb, minimálisan 5.000.000,-Ft.

Az Rt. abban különbözik a Kft-től, hogy a részvénytársasági forma teljes mértékben egy tőketársaságot takar, a közhiteles nyilvántartásban pusztán az első tulajdonosok jelennek meg. A későbbiekben a részvényeknek az a tulajdonosa, akinek – dematerializált részvények esetén – az értékpapírszámláján nyilvántartják, illetve – nyomdai úton előállított részvények esetén – aki a részvény birtokosa.

Nyomdai úton előállított részvényeknél árnyalható még a tulajdonosi kérdés annyiban, hogy ezen részvények lehetnek névre szólóak, illetve bemutatóra szólóak. Névre szóló részvényeknél a tulajdonos mindenkor az a személy, akit a részvény hátoldalán (az ún. toldaton) a forgatmányok megszakítatlan láncolata tulajdonosként igazol. A forgatmány valójában a részvény átruházásakor az előző tulajdonos nyilatkozata, miszerint elidegeníti a részvényt az új tulajdonosnak, akit a forgatmányban meg is nevez, és mindezt az aláírásával megerősíti.

Ellentétben a fent leírtakkal, bemutatóra szóló részvények esetén elegendő a részvény átadása, birtokba adása is, nem kell a toldaton a tulajdonost kifejezetten megnevezni. Ebből is látható, hogy részvénytársaság esetén a tulajdonosi struktúra jóval rejtettebb, nem annyira követhető, mint bármely másik társasági formánál. A részvényesek aktuális listáját egyedül a részvénykönyv tartalmazza (amelyet a vezérigazgató, vagy az igazgatóság vezet), amelybe az új tulajdonosnak be kell jelentenie magát, mert csak ebben az esetben jogosult a részvénytársaság adózott eredménye után osztalékra.

A részvényesek szabadságát tovább növelheti, hogy létrehozhatók olyan részvénycsoportok, amelyekhez irányítási vagy vagyoni jellegű többletjogok kapcsolódnak, pl. szavazatelsőbbségi jog, nagyobb mértékű osztalékra való jog, kamatra való jog, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, stb. megválasztására irányuló elsőbbségi jog. A tételes felsorolás a megtestesített előjogokkal ehelyütt túlságosan hosszadalmas lenne, azt a részvénytársaság alapításakor egyeztetjük ügyfeleinkkel egy személyes konzultáció keretében. Az elérni kívánt célok tükrében tudunk javaslatot tenni arra, hogy milyen típusú részvények létrehozása ajánlott az adott társaságnál.

A tulajdonosi szerkezet mellett a felelősségi szabályokról kell még néhány szót szólni, amelyek jóformán azonosak a Kft. szabályaival. A társaság működéséért a 3-11 tagú igazgatóság felel, adott esetben pedig lehetőség van igazgatóság helyett egyszemélyi vezetés, vezérigazgató választására.

Nyrt.

A nyilvánosan működő részvénytársaság abban különbözik a zártkörű formától, hogy ez utóbbi részvényei be vannak vezetve a tőzsdére, vagyis nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Viszont a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei csak dematerializált úton állíthatók elő, ami azt jelenti, hogy az aktuális tulajdonos közvetetten a KELER révén mindig nyilván van tartva. Dematerializált részvényeknél nincs bemutatóra szóló részvény, birtokba adással így nem lehet tulajdont szerezni, csak az értékpapírszámlán történő jóváírással. Az értékpapírszámlákat pedig a KELER, illetve az ezzel megbízott elszámolóházak felügyelik.

Másik nagy eltérés a két részvénytársasági forma között az alapítás folyamata. Ahogyan a neve is mutatja, a nyilvánosan működő részvénytársaság alapítása nyilvános, melynek során részletes ún. tájékoztatót és hirdetményt kell közzétenni, a lebonyolítással pedig befektetési szolgáltatót kell megbízni.

Részvények létrehozatala

Részvénytársaság alapítása esetén a folyamat nem zárul le a cégbírósági bejegyzéssel, azt követően a részvényeket külön eljárás során létre kell hozni, ISIN kód igénylésével és dematerializált részvény esetén a KELER-nél lefolytatott keletkeztetési eljárással, nyomdai úton előállított részvény esetén pedig a PSZÁF engedélyével rendelkező nyomdáknál történő létrehozatallal és nyomtatással.

Az egyes részvénytársasági formákkal, részvényfajtákkal kapcsolatos részletesebb tájékoztatásért, illetve az alapítás folyamatában való útbaigazításért kérje ügyvédeink segítségét az alábbi elérhetőségek bármelyikén: