Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás

A közös kiskorú gyermek elhelyezése is a kötelezően rendezésre kerülő kérdések közé tartozik. Elsősorban itt is a szülőknek kell dönteni, egyezségük hiányában határoz a bíróság.

Ha a döntés a bíróság kezébe kerül, a főbb szempontok az alábbiak:

• a gyermek testi, erkölcsi, értelmi fejlődése hol biztosított jobban,
• van-e testvér, milyen közöttük a kapcsolat, a testvér hol nyer elhelyezést,
• a házasság megromlása milyen ok miatt következett be, az melyik félnek felróható
• gyermeknek hol van a megszokott környezete

A gyermek véleményét 14 éves kor felett minden esetben figyelembe veszik és meghallgatják, egyes esetekben pedig már 11-12 éves korban is sor kerül meghallgatásra.

Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el. Ritkán a bíróság a közeli rokonok (nagyszülők) közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt.

Kérdése van? Visszahívjuk.

Az elhelyezés megváltoztatása

Az elhelyezés nem feltétlenül végleges, mód van annak megváltoztatására, ha a körülmények lényegesen megváltoztak. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem.

Kapcsolattartás

Az elhelyezés nem jelenti és nem is jelentheti a különélő szülővel a viszony megszakadását. A különélő szülőnek joga is és kötelessége is gyermekével kapcsolatot tartani. Ennek zavartalannak kell lennie, igény szerint négyszemközt kell történnie külső behatásoktól mentesen, a másik szülő nem korlátozhatja, nem zárhatja el gyermekét indokolatlanul.

Annak a szülőnek a magatartása, aki elzárja, a másik szülő ellen hangolja gyermekét, akár még a gyermekelhelyezés megváltoztatásához is vezethet végső soron. Erről alapesetben a gyámhatóság dönt, a felróható magatartást tanúsító szülőnek a jogait korlátozhatja, felfüggesztheti.


Válóper - Válás közös megegyezéssel - Házassági szerződés - Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás - Tartásdíj